2012. január 25., szerda

Andi 33 éves lett!

Mily furcsa az Élet,
Gyermekünk a múlté lett!
Ki gyermekként tanultál,
Ma lényed felnőtté formál!

Mit kaptál továbbadod.
Élet jót-rosszat rárakott.
Mit alkotott a tudatod,
formál három elő alakot!

S társra vált magány-
Szerény már vagány-
Nem Jő Vő talány-
Nagyra nő a lány!

Boldog-talan talán-
A szív-lakta tanyán-
Keser-édes nyalánk-
Ma mind-evő falánk!

Sarjad már a mag!
Fa lombbá fakad!
Sárból a jó dagad!
Ez Élet-Fa! Marad!

Budakalász, 2012.01.25.

MFapa

2012. január 18., szerda

Elmélkedés a Hitről.

Kíváncsiságom oly merő!
Mi az a felsőbb erő
Mely az embert irányítja,
Életünket, sejtjeinket áthatja?

Az önzőség? A szeretet?
A hatalom? A szerelem?
Az uralkodási vágy?
A fizikai erő? A család?

Az értelmiségi okoskodás?
Az éhség? Netán a vágy?
A barátság? Az összetartás?
A nemzet? A rablási vágy?

Mind-mind emberi börtön,
A ki-nem ölt ösztön,
A hatalom és birtokvágy.
Az uralkodás. Az ál- tudás!

A káoszban egy fix pont,
Mely mindig szárnyat bont:
Az erkölcs alapja, a vallás!
A vezérelv! A tartás!

Gyermekeinkbe beépül,
Nap mint nap érvényesül.
Hisszük vagy tagadjuk?
Van! S a jövőnek átadjuk!

Ezt akarjuk, vagy utáljuk,
Ezt kaptuk, s tovább adjuk.
Nincs társadalom e nélkül.
A közösség erre épül.

A vallás az, amely adja
Az erkölcsi normáinkat,
Az ünnepeinket, a tartást,
A hitet, az összefogást!

Nem változnak a tények,
Legyen bármely vallás,
Mert nem az a lényeg:
Keresztény, zsidó vagy más.


De jó, hogy így van!
Mert mindig győz a hit-tan,
S a hittelenek vesznek...
Majd Isten szolgái lesznek!

Kérdem én: mi a vallás?
Hogy van, az nem vitás!
De ahány ember, annyi válasz!
Kellene egy biztos támasz!

Azt mondja a tudomány,
Hogy ősemberi találmány.
A tudatlanság és félelmek
Hitté, vallássá éredtek.

A hívők hiszik, van Isten,
Kinek országa a minden.
Teremtett, irányít,
Jutalmaz, büntet, gyógyít.

Népek, ön-maguktól
Földrésznyire egymástól
Alkottak istenséget,
Ki teremtett mindenséget!

Vagy csak egy Isten létezik?
Csak népek másként vértezik?
De más hit-forrást fakaszt!
Miért nem ugyan azt?

Ki érti ezt? Te érted?
A kérdés erejét felmérted?

Volt ősember a hiedelmeivel.
Majd jött a kultúrember.

S bárhol a világon élhet,
A nehéz kérdésekre a választ
Isten-hitben találja meg!
De nem egyben, százban!

Ha egy az Isten bárhol,
Hasonlíthatna egymáshoz!
És bátran lehet mondani:
Isten meg tudná ezt oldani!

No várom az ötleteket!
De lesz e versemnek
Egy második felvonása.
Van ötletem e talányra!

Budakalász, 2012.01.17.

 MF




................................................................vége........................................................................




Keresőmotoroknak:
Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás
Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás
Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás
Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás
Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás
Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás
Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás Hit Isten Vallás

2012. január 17., kedd

Új Ember Született!

Formálja elménk köztudat
Mit média velünk itat
Köztudatnak része lettünk
Kontroll nélkül mind megettük.

A médiát mi hír táplálja
Érdek csoportoktól várja
A hír, ami érdekes
Nem biztos, hogy lényeges.

A lényeges el van fedve
Az igazság így lesz ferde
Ki köztudatból táplálkozik
A valóságtól elzárkózik.

Ferde lett a történelmünk
Dicsőséges fényét vesztjük
Ál történelmünket látjuk
Ál burkát míg le nem hántjuk.

Kárpát hazánk év ezrei
Embert újító mesterei
Itt olyan erők dolgoztak
Mik kultúr-embert formáltak.

Az emberiség bölcsőjét
A fejlett ős csecsemőjét
Kik és hol  ringatták?
Hol volt a Kánaán?

Barlang rajzból hol lett írás?
Hol történt emberré válás?
Kik és hogyan? És a mikor?
Talány kulcsa ma még titok.

S mért is volt az Özönvíz?
Hol milliókból maradt tíz?
Isten kiválasztott nyájából
S mind ez Isten akaratából?

S hogy lehet oly nagy csoda
Ki földben vájt az otthona
Csak kőeszközt tud pattintani
De piramist tud építeni?

Tízezer éves piramis
S a meg nem talált Atlantisz
Szemirámisz függőkertje
És Illés tüzes szekere.

S még mennyi ős csodák
Mik épültek, léteztek
Mikről szólnak a mondák
És a vallás történetek!

Higgyünk a szemünknek
Ágán az eszünknek
Fogjuk be a hollót!
És kerüljük a szajkót!

Az őskor hajnalán
Űrbéli gondolán
Szállt Földre a lelkünk
S újult meg testünk.

Űrbéli sebészek,
Bátrak és merészek!
Majd "Isten" teremtett!
Új ember született!

Ádám és Évája
Noé és családja
S a vízözön pusztítása
Az Emberi gén újítása.

Bizonyíték rá a romok
Tízezredes piramisok
Egyesek már ismertek
Akarattal Ti is leltek!

Hiszed, vagy nem hiszed?
Budapest is egy ilyen
A közelben van piramis!
S nem is egy, három is!

S van három a Pilisben,
S van talán a Mecsekben,
S van a Dunától északra
S dicsekedhet Bosznia!

Mindegyik egy óriás
Hegy-méretük sem vitás
A kőkorszaki építőik
Tudásukat máig őrzik!

Elképesztő mérete
Sok toronyháznyi tömege
A védelmet szolgálta
Építői hasznára

Átgondolt alak és forma
S így le nem rombolhatja
Sem ember sem vízözön
Sem hótömeg sem jégözön


Nem-hiszed? Vagy nem-tudod?
De indokolni sem tudod!
Hát nyisd ki végre a szemed!
Tárd ki újra a szíved!

Budakalász, 2011.11.20.


MF



.....................................................................vége..........................................................................



Keresőmotoroknak:
Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis
Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis
Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis
Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis
Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis
Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis Piramis

2012. január 15., vasárnap

Étel

Én vagyok az étel
Éhes ember étkel
Nyel ő szájban, csőben,
Le a nyelőcsőben.

Át jutva egy szűk nyíláson
Túl vagyok a gyomorszájon.
Ez a közeg hú de savas
Emésztési szintje magas.

Indul vegyi re-akció
Ez valóság. Nem fikció!
Savas közeg péppé olvaszt
Molekuláimra bomlasz.

Vékony bél enzimmel bombáz
Molekulák dőlnek rommá
Keményítő, zsír, fehérje
Enzim bont, hogy így felélje.

Amiláz keményítőt bont
Termeli a szöllő cukrot
Proteáz fehérjét bont
És aminósavakat ont

A lipáz és proteáz tudja
A zsírt részekre szakítja
Zsírsavakká, glicerinné
A zsírt is lehet? Ki hinné?

A cellulóz masszív anyag
Bennem is van nagy adag
De útját állja a celluláz
Fel darabolja glükózzá.

De mi termel enzimeket
Mely bontja az ételeket?
Mestere a hasnyálmirigy
Amely soha sem nem irigy

Most hogy van ezer darabom
Átjut ötszáz a bél falon
Odaát a vér vár rájuk
Vér sejteknek lesz munkájuk.

Másik felem tovább halad
Vékony bélből vastag fakad
Mivel most már nincs más kiút
Vékony bélből vastagba jut.

Van még bélben sok más anyag
Szervezet e nélkül hanyag
Nem tudná hasznosítani
De sok kis sejt segít neki.

Belflórának hívják őket
Mennyiségük fogyhat s nőhet
Az a jó ha sokan vannak
Sokan sokkal többet adnak.

Bélflóra hasznos micróba
Nélkülük immun nem volna
Sok hasznos anyagban segít
Melyből szervezet erőt merít.

Így épülök be a testbe
Ételből anyag a sejtben
Építőkő egy új sejtben
Energi a szervezetben


Budakalász, 2011.02.08.


MF

2012. január 14., szombat

Csillogó csillagok


Csillogó csillagok
Utamon ballagok
Fénylik Hold az égen
Ott ragyog már régen
Ti ott fenn nagy térben
Figyeltek rám régen
Sötétben fényetek
A Tejúton réveteg
Út tükrén egy csillag
Ezüstösen villan
Bagolypille rebben
Nem tudná ezt szebben
Lebben éji szellő
Esőt hoz a felhő
S mi lehet ott távol
Mi sötét sárban gázol
Majd felkeni magára
Rajta holdfény tánca
Körös-körül csend van
S ki otthonában benn van
Nem sejti kint mily csodás
Gyermeki álmodozás

Budakalász, 2011.01.28.


MF

Magány

Reám tört a magány
Énem így mily parány
Múltam s jövőm talány
Már nem vagyok vagány

Vezér elv az erény
Így 40 évem kemény
Látszó puhány legény
Heti hét nap serény

Vigaszom oly sovány
Utam már ingovány
Sikerem halovány
Tengernyi koholmány

De nem vagyok én puhány

Bár alkatom nem mokány
Leszek én még vagány
Társsal! S egyedül a magány!
  

Budakalász, 2011.01.28.

MF

2012. január 13., péntek

Tavasz váró

Pattanó rügyek
Tavaszi ügyek
Olvadó havak
Serkenő javak
Hidegre meleg
Felejtős telek
Sugárzó fénnyel
Fénylő élménnyel
Búra új kedvvel
Virág, mely nedvvel
Melegszik szellő
Életnek kell Ő
Éledő természet
Zöldellő kertészet
Párzó pillangó
Vággyal pillantó
Érzelmek dúlnak
Magányok múlnak
Új napra virrad
Új fénnyel pirkad
Új hajtás! Új ág!
S új lesz a világ!

Budakalász, 2011.01.21.

MF

És az élet mire jó?

Gyermekként felnőtt kort vártam
Lelkem még mindenre tártam
Nyáron foci, télen hó
És az élet mire jó?

Volt sok játék, s kötelesség
Belénk táplált nagy nemesség
Hideg télben meleg kuckó.
És az élet mire jó?

Ügyesedtünk okosodtunk
Tudásunkkal izmosodtunk
De még bőven kis lurkó
És az élet mire jó?

Éledezett nemiségünk
Megváltozott reménységünk
Céljaink át változó
És az élet mire jó?

Játék helyett útkeresés
Haver helyett bűnbe esés
Társas élet megható!
És az élet mire jó?


Frigyre lépve nincs akadály
Küzdelemben élet s halál
kavargó és izgató
És az élet mire jó?

Célok egyre feledőben
Lendület már csökkenőben
Esik már tavalyi hó
És az élet mire jó?

Gyermekeink felnövőben
Visznek minket a jövőbe
Élet művünk maradó
Így az élet nagyon jó!

Budakalász, 2011.01.27.


MF

2012. január 12., csütörtök

Boldogság cseppek

Boldogság cseppek
Lelkemben gyöngyöztek
Élhetünk ketten
Mint virág mit öntöztek.

Boldognak lenni
S fogunkat fenni
Az igazt el kenni
És semmit sem tenni

Szeressünk tisztán
Belsőnknek titkán
Indulat ritkán
Szülői mintán

Gyermeki szeretet
Később már szerelem
Gyermeket nevelek,
Mely összeköt teveled!

Én és Te mi ketten
Majd hárman és többen
Már százan és ezren
Sőt összes ki ember

Itt élünk a Földön
Ne kacagj a költőn
Földünk nem börtön!
S jó lesz. Jó! Rögtön!

Budakalász, 2011.01.18.

MF

2012. január 11., szerda

Szeretet és szerelem

Szeretet és szerelem...
Hát
Poharamat emelem.

S Boldog Új Évet kívánok!
Neked.
Kit hű szívemmel imádok.

Budakalász, 2010.12.31.

MF

2012. január 10., kedd

Ringó bingó arany csónak.


most tán rémes évem vége
évem téged kérlek szépen
tégy nékem egy szívességet
ásd el mélyre ékességed.

szilveszter egy fordulónap
kezdete tán minden jónak
ringó bingó arany csónak
hullám nyalta hipp-hopp csóknak.

felejtősen búsan hősen
elváltan és újra nősen
lészen készen törten bőszen
menten lettem felejtősen

buktam láttam vakon jártam
új tájakra tervet tártam
eredményre hányszor vártam
eredménytelenül váltam

intelligens ember jellem
mára jellemtelenség-lett
jellemtelen ember mellett
jellemesnek lenni kellett

rengő bongó morgó pezsgő
táncparketten forgó Gergő
robban dobban kattan csattan
Pattan makkan ringat alhat

mulat itat vigad halat
mutat kutat tapad tehet
lehet süket lehet malac
ma még tehet holnap mehet

múltam elmúlt jövőm jöhet
tűzzel játszó öröm lövet
pezsgő robban alkesz löket
tanácsokra fülem süket

kezdem menten ettem lencsét
alapozom a szerencsét
élet éled holtak múltak
lelkem indái már nyúltak

látok bátor sátor tábor
tervek mernek érnek távol
mától bátor merész legény
lüktet buktat robbant lelép

szilveszter egy fordulónap
elkezdődött fényes holnap
ringó bingó arany csónak
Csattan cuppan édes csóknak

Munka gondok bajok csajok
Akarattal minden ragyog
emelkedő torony hegyen
szerencsémnek helye legyen

Budakalász, 2010.12.31.

MF

I-Gaztalanul!


Mi fénylik előttem?
Arany, vagy gyémánt?
Gyémánt lehet az, mert
Nem minden arany…

Ami fénylik a sötétben,
Az az alagút vége.
De azt látom én?
Vagy a fekete lyuk

Az a tág Galaxisban?
Szarad a vég! Bélben
Robban szét, mint
Barna festék!

Gaz-dog leszek én
A gyomtengerben, amely
Emberformát öl-tötte
Vötte magát, de hiába?

Inába száll talán? Vagy
Bátorságot mer-íteni?
Ne hagyjuk Őt - a senkit!
Bennünk meg-téveszteni!

Szűrjünk, szarjunk a fejére,
Múljunk mi a jövőbe!
Csak igaz legyen! Igaz?
Tépjük ki, mi Gaz!


Budakalász, 2010.10.13.

MF

2012. január 9., hétfő

Világít már a nap

Világít már a nap
Fényt szűr át alak
Árny vetül ágyamra
Fátylat dob vágyamra

Pillanatnak vége
Estétől reggelre
Fáradtból pihentbe
Ágyamból kikelve

Nem találod te ki
Mit készítek Neki
Kit még álom gyötör
Még nem vár rá tükör

Alva hallja a hangját
Da-daráló moraját
Én már sejtem sejtésed
Elkészült már fejtésed

Nem vété sem nem t v
De nem véka hanem k v
fekete de gőze nem
Illatot ád szín-telen

Frissít Ő Nő ígérete
Szememben nő ily mérete
Szürcsölőhang hatás alatt
Álomra vár száj zár alatt

És kell Ő reggel Ő mint nő
Nélküle csend ül rezzenőn
Magány vagány de nő talány
Óriás Ő! A Társ Magány
 

Budakalász, 2011.01.23.

MF

Fénnyel árny

Lám a máma szavát állta
Átaludta magát mára
Tegnap mondta eljön holnap
Ma már tudja ő volt tegnap

Nappal napsüt világ-ítás
Fény hatás  mi szemmel látás
Tárgyak, testek, fénnyel telnek
Szemünk előtt létre kelnek

Fény és árnyék kontúrt villant
Szem telenül másra pillant
Játék fénye Ki hívogat
Társas játék-omra fogad

Csillog kénye kedve fénye
Gondol örök kedvesére
Át érzi érzelmi multját
Szerelmi mámoros útját

Dél és után egyre feszül
Napi siker érdem besül
Tel mai fáradság bugyra
Nappal vége. újra-újra

Nappal együtt fénye mára
Felmászik az esti fára
Árnya hossza távolt járja
Napja nyugszik éjsza-kára

Fény-telenül sötét látás
Korom színben köddé válás
Este festi testi mester
Feketére minden testet

Fény- és árny-játék a múltam
Éltem láttam most kinyúltam
Felkelni fekvőből lehet
Élet-sors-szerencse! Mehet!

Budapest, 2010.04.13.

MF

2012. január 8., vasárnap

Ketté szakadt ország

Új hír újból újat húzhat
Ujjong újság, újat hozhat
Valósággal mélyül verem
Hazugsággal babér terem

Olvasunk mi ülve, állva
Hiszünk vagy sem meditálva
Változik köz-véleményünk
Közösségé lesz az énünk

Tévénézéssé lett estünk
Mást nem kíván este testünk
Tömnek filmek közben reklám
Showk és hírek, nézzük bambán

Fiatalon jövőt hiszünk
Idő múltán mindent viszünk
Lázadóból, lendületből
Egy leszek a nyáj-tömegből

Véleményemet formálják
Forgatókönyvemet írják
Mellék- vagy már főszereplő?
Milyen könnyű! Elképesztő!

Balos lettem, Te meg jobbos?
Gondolkodni nem is fontos!
Könnyű szívvel szavazhatok!
Más irányt nem avathatok!

Országunk így kinek épül?
Vezetőink háza szépül
Ők tudják hogy mi az igaz
Nekünk jut a díjból vigasz.

Melyik oldalon állsz Testvér?
Jobbra lépsz, vagy balra mennél?
Egyedül ne te döntsd ezt el!
Kötélen lógsz. Nem ereszt el!

Budapest, 2005.04.18.

MF

2012. január 7., szombat

Jövőnket

Állandóság tengerében
Testünk apró elemében
Dobbant szívünk melegében
Szerelmünknek szerelmében

Fürödhetünk,
Ha jövőnket
Közösen
Megteremtjük!


MF

2005.04.18.

Mi ez?

Fával fedett kicsi helység
Benne terem a melegség
Kinn a hideg, benn a hőség
Egészségből így lesz bőség.

Talpa alatt a szél suhog
Elől dohog, hátul pufog
Jobbra – balra tekerhetem
Szempillantást ott is terem.

Szűk a nyílás, szűk a tér
Nedv a csővben útra kél
Mámor szegletünkbe bújva
Fáradt testünk üde újra.

Álmos szemünk réveteg
Benne álmunk tekereg
Álom valósággá surran
Szemből álmos könny kicsurran.

Mint dallal úszó gondolán
Játszik a fény orgonán
Akkor jó, ha te tekered
Hanggal némán játszik neked.

        
Budapest, 2005.04.09.

MF

2012. január 6., péntek

Évek múltán

Életemnek Drága Párja
Életútját velem járja
Mondogatja - ezt nem bánja
Életét így jónak látja.

Teszek-veszek, szeretek
Kapok-adok elveszek
Ha többet kapok, szenvedek
Ha többet adok, örvendek.

Évek telnek, évek lesznek
Évtizedek jönnek-mennek
Fiatalság, öregség
Szerelemre törekvés.

Szerelmünknek kezdete
Szerelemmel betelve
Testet űző melegség
Ismeretlen hidegség.

Szerelmet vált szeretet
Ölelést vált türelem
Maradékok, emlékek
Génjeinkben elmélet.

Változtassuk meg a Sorsot
Orra alá törjünk borsot
Sorstalanul szeressünk
Hogy kivételek lehessünk!


Budapest, 2005.04.01.

MF

Boldog Világ

Szürkületben remény villan
Szürke élet tovaillan
Szürke-hályogos szememben
Remény gyümölcse terem meg.

Keserűből pattan édes
Visszanézve múltam kétes
Vágyam volt az állandóság
Élet-múltam mégis mókás.

Szeretettel születhettem,
Tisztességben felnőhettem
Példaképem volt a Család
De az Élet néha galád.

Iskolákban megfeleltem
Életeket teremtettem
Biztos voltam már magamban
Biztos úton haladhattam.

Elveszhetnek rózsás múltak
Új csodák is újra nyílnak
Új életet elkezdhettem
Új reményhez érkezhettem.

Rózsás ködből szürke vályog
Ami jó volt – újra tályog
Fényt követ a szürkület
Törvényszerű őrület?

Nem kerestem már a szépet
Maga alá gyűrt az Élet
Elvoltam már önmagammal
Céljaimat mind feladtam.

Szülők – lányok körbe vettek
Testvéreim mind szerettek
Kitöltöttem napjaimat
Így vetettem meg lábamat.

Néztem szomorú szememből
Szeretőn érző lelkemből
Míg nem jött Ő, nagy Istennő
Fiatalságom megmentő.

Keserűből pattan édes
Régi énem újra fényes
Ragyogó ég kékellő
Istennő; Ő Megmentő.

Megtaláltam újra Őt
Új-életet serkentőt
Kérdezem én: mi vár ránk?
Élet-örök boldogság.

Nézeteink egyformák
Hibáinkat pótolják
Szerelmünket táplálják
Lelkek lelket imádják.

Kéz a kézben örök mámor
Két szív együtt - jaj de bátor
Rossz szó helyett jó szó csattan
Boldog Világ Zárja Kattan!


Budapest, 2005.04.09.

MF

2012. január 5., csütörtök

Sötétség

Az alkonyat már elmúlt
Feketéllik jövő, s múlt
Sötétség, mint terítő
Hatalmába kerítő.

Reménytelen a világ
Elhervadt mind a virág
Sötét fátyol rám borul
Veszett elmém elborul.

Nincs támasz, sem nincs vigasz
Igazság sem már nem igaz
Életművem üt pofon
Vár a rideg otthonom.

A sötét éj sötétjében
Vég-nélküli végében
Csillagom, lám felragyog
Ha hallhatom a mondatod.

Ha láthatom szép arcodat
Ha árad illat-áradat
Közel-lényed belém mar
Tested-lelked felkavar.

Keress, kutass valamit
Szeress, utálj Valakit
De ne tedd mindenáron!
Nézz rám! A társam várom…


Budapest, 2002.01.05.

MF

Szívem hozzád húz

Selyemhernyó, selyemszál
Így készül a selyemsál.
Selyem szálból selyem blúz
Bent a szívem hozzád húz.

Jeges medve, jeges szél
Testem hozzád útra kél.
Jeges szélben jeges szív
Meleg otthon haza hív.

Vizes pohár, vizes hordó
Éhes vándor gyomra korgó.
Vizes úton vizes árok
Otthon vár az édes mámor.

Meleg nappal, meleg éj
Mámort követ gyönyör, s kéj.
Meleg-ágyban meleg szó
Robbanástól csurranó.

Hideg jövő, hideg zuhany
Jön néha már most-ne-mulass.
Hideg ágyban hideg fejjel
Békülgetünk nappal-éjjel.

Szerető szó szeretettel
Visszatérő szerelemmel
Szeretet vagy szerelem?
Magéri a küzdelem!


Budapest, 2002.01.06.

MF

2012. január 4., szerda

Ébredés

Tudatom már ébredez
Szemem zártan révedez
Mit tudom én, hol vagyok?
Emlékképem elhagyott!

Érzékelem lábamat
Testem éri ágyamat
Vízszintesen heverek.
Alszom még, vagy ébredek?

Elmém lassan eszmélne
Ólom álom terhére
Ki nyeri meg e csatát?
Tudat eldönti magát!

Énem forog magában
Külvilágtól elzártan
Keresi már önmagát
Kötelesség tudatát.

Munkanap van? Felkelek!
Ezek a rossz reggelek!
Lustálkodni nem szabad
Mert az idő elszalad.

Hétvége? Vagy ünnepnap?
De jó lenne mindennap!
Átfordulok alvóra…
Nem számít egy kétóra!

Nesszenések mellettem.
Ő talán a Kedvesem?
Igen! Este itt volt Ő!
Szerelmetes Istennő!


Budapest, 2001.12.14.

MF

Karácsonyi kép

Szép az élet – szép
Karácsonyi kép.
Nagy családok összejönnek,
Haragosok kibékülnek.

Szép az élet – szép,
Karácsonyi kép.
Meleg szívvel Ember Embert
Ajándékkal ekkor lep meg.

Szép az élet – szép,
Karácsonyi kép.
Állnak már a karácsonyfák
Lógnak rajta a cukorkák.

Szép az élet – szép,
Karácsonyi kép.
Lakásunk már fénnyel tele
Gőzöl ünnepünk étele.

Szép az élet – szép,
Karácsonyi kép.
Ajándék már díszcsomagban
Csomagoltad önmagadban.

Szép az élet – szép,
Karácsonyi kép.
Nyüzsgő élet végre csendes
Szemünk öröm-könnytől nedves.

Szép az élet – szép,
Karácsonyi kép.
Minden Ember reményt gyűjt már
Szeretettel Jézuskát vár.

Szép az élet – szép,
Karácsonyi kép.
Fénnyel fénylő fényes fácskák
Gyöngyök-gömbök, égő lámpák.

Szép az élet - szép,
Karácsonyi kép.
Ajándékot adnak – kapnak,
Jézuskának helyet adnak.

Szép az élet – szép,
Karácsonyi kép.
Boldogan jön a boldogság
Jóság oldja a szorongást.

Szép az élet – szép,
Karácsonyi kép.
Étel-ital éhet olt már
Egész évünk Karácsonyt vár.

Szép az élet – szép,
Karácsonyi kép.
Lelkünk tiszta! Könnyebb lett már!
Jöhetsz Élet! Fütyülünk Rád!


Budapest, 2001.12.22.

MF

2012. január 3., kedd

Korosodom

Bármennyire öregszem,
Mindig arra törekszem,
Hogy folyton megfeleljek!

Munkám végzem töretlen,
Bármennyire törekszem,
Hogy sorsom elfelejtsem!

Embertársnak születtem,
Munka-részem kivettem,
Hogy jövőt felépítsem.

Stílusomat felvettem,
Megváltásról letettem,
Hogy helyem megteremtsem.

Barát-szívem önzetlen,
Segítő, de független,
Hogy mindenki szeressen!

Szeretetet gerjesztek,
Jóságosra neveltek,
Álmokat kergethetek.

Jót és rosszat tapasztaltam,
Jóban folyton bizakodtam,
Ám sok rosszat visszakaptam.

Így telik hát életem,
Tartalmasnak vélhetem?
Embertársnak születtem!

Ha fejfa áll már felettem,
Lent is úgy remélhessem…
Van, ki rám emlékezzen!


Budapest, 2001.12.10.

MF

Reggel

Aludni már nem merek
Itt az idő, felkelek
Mozdulni még nem jó
Érzem, ágyam béklyó.

Éjszakáról emlék
Álmaimról fénykép
Kavarnak még bennem
Árnyékra kell mennem.

Tejeskávé frissít
Olvasom a friss hírt
Ülve lyukas széken
Hol a magány székel.

Kefére már fogkrém
Zuhany alatt pőrén
Habos már a bőröm
Rövidül a szőröm.

Kezem arcszeszt markol
Csípi sebzett arcom
Illat felhő illan
Fejen lakkfény villan.

Feltisztult a lelkem
Tiszta, szép a testem…
Párom elé állok
Meleg szélben szállok.

Remény villan bennem
Rám néz alvó szemmel
Tetszek így még neki?
Vagy már más érdekli?

Most dől el, hogy kedvel
Vagy hangjával megver
Felelősség rajtam!
Sorsomtól ezt kaptam!


Budapest, 2001.12.10.

MF

2012. január 2., hétfő

Végre itt a Mikulás

Piros puttony, arany ág,
Végre itt a Mikulás!
Gyermekfejben nő a remény…
Sütőben sül a sütemény.

Szól a csengő. Hangja száll.
Gyermek szív úgy kalapál.
Este van már, éj leszáll,
Gyors világ most már megáll!

Fiú, lány, már arra vár,
Jöjjön már a Mikulás!
Sok jót tettek szívük mélyén,
Javítottak lelkük fényén.

Jól tanultak, segítettek,
Jószív-kútból merítettek,
Mindig jónak nehéz lenni!
Nehéz rosszat jóvátenni!

Rosszat sújtják, jót dicsérik,
Rossz gyermek is jóvá érik.
Tisztul csizma, százszor fénylik,
Ablakokban gyertya fénylik.

Pata dobban, szánkó megállt,
Sötétben jár a Mikulás!
Fagyos havon lépte ropog…
Remény szíve halkan dobog.

Árnyék vetül ablakokra,
Jó-szív nem hagy most magunkra,
Lelkünk tele boldogsággal,
Sarjból éledt új világgal!

Apa, anya, fiú, lány,
Körbe táncol, mind ahány,
Hideg világ, meleg szív,
Állj talpra, az Élet hív!

Szeretettel, jót-tétekkel,
Segítőkész jólélekkel,
Mindegy milyen is a gyermek…
Tele szívvel csodát nyer meg!

Felnőtt, gyermek, Mikulás,
Csak így kerek a világ.
Te is légy jó Mikulás!
Jóvá lesz így a Világ…


Budapest, 201.12.06.

MF

Életidő utazás

Elmúlt énünknek tegnapja,
Felvirradt már mai napja,
Előttünk áll a holnapja,
Időnket Sors így múlatja.

Múltunk lényünket biztatja,
Hibáinkat megmutatja,
Életünket összerakja,
Élményt elménk visszaadja.

Nap, mint nap a mánkat éljük,
Ételt, italt, pénzt teremtünk,
Tudást, sikert így gerjesztünk,
Ma jövőnket szépítgetjük.

Reményünk a jövőt látja,
Életcélunk jövőt járja,
Tudatunk a sikert várja,
Zárt múltunkat tán kitárja.

Utazunk időben-térben,
Ketten, többen, kéz a kézben,
Rosszban, jóban, bajban, fényben,
Nagyvilág e szegletében.


Budapest, 2001.12.08.

MF

2012. január 1., vasárnap

Andi Barnus házasodik



Andi Barnus házasodik,
Boldog násznép sokasodik.
Anyák Apák örvendenek,
Gyermekeik egybekelnek.

Vidám most a hangulat.
Rokon és barát mulat.
Mindenki kacag, nevet,
Hallgatja e vidám versemet.

Vigadjatok, mulassatok!
Mert Ti, tapasztaltak már tudjátok!
A házasság szent kötelék.
Kötni könnyű, megtartani nehéz!

Vigadjatok, mulassatok!
Mert Ti, fiatal titánok,
Az ifjú párra irigykedve,
Kívánkoztok ily szent kötelékbe.

Andi lányom, fiam Barnus!
Sugárzik rólatok az optimizmus.
Legyetek jó társak, barátok,
Ezt olvasom most reátok!

Tiszteljétek egymás egyéniségét,
Mely olyan, mint a Mindenség!
Örök, és változtathatatlan.
Kívül mobil, belül mozdíthatatlan.

Ne legyetek álszentek soha!
A társatok Ember – fia!
Gyúrták húsból, vérből,
Ösztönökből, önzőségből.

Mégis e szent kötelék alapja
A kompromisszumok hosszú sora.
S ha tudtok, mindig legyetek
A Társsal szemben szerények!

Egyéniség, önzőség, szerénység.
Hol itt a reménység?
Reménység a szerelem.
Gyerek, család, gyötrelem.

S most arra kérlek Titeket,
Vegyétek komolytalanra e versemet.
De vegyétek kezetekbe sorsotok,
S legyetek a házasságban nagyon boldogok.

Verselni unalmas már!
Szomorkodni pedig kár!
Ránk ma vigasság vár!
Éljen az ifjú pár!

Éljen, éljen!


Budapest, 2000.08.05.

MF

Szeress


Szívem bókja
Szerelem csókja
Erős béklyó
Szeress, amíg még jó.

Budapest, 2000.01.16.

MF