Felvirradt már mai napja,
Előttünk áll a holnapja,
Időnket Sors így múlatja.
Múltunk lényünket biztatja,
Hibáinkat megmutatja,
Életünket összerakja,
Élményt elménk visszaadja.
Nap, mint nap a mánkat éljük,
Ételt, italt, pénzt teremtünk,
Tudást, sikert így gerjesztünk,
Ma jövőnket szépítgetjük.
Reményünk a jövőt látja,
Életcélunk jövőt járja,
Tudatunk a sikert várja,
Zárt múltunkat tán kitárja.
Utazunk időben-térben,
Ketten, többen, kéz a kézben,
Rosszban, jóban, bajban, fényben,
Nagyvilág e szegletében.
Budapest, 2001.12.08.
MF
MF
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése